Az anya, ahogy a gyermek látja őt

Talán mondhatom azt, hogy a gyermekeim asztrológiai képletét elemezve a legnagyobb felismerést és ezzel együtt döbbenetet az adta, amikor az ő radixukban az anya helyét képviselő bolygót vizsgáltam.

Ugyanis a 3 gyermekem 3 különböző módon lát engem. Ugyanaz az ember, anya vagyok mindhármójuknak, mindannyiukkal alapvetően ugyanúgy viselkedem (természetesen a személyiségükből adódóan vannak parányi eltérések), mégis a saját szemüvegükön keresztül 3 teljesen különböző énemet látják és jelenti az a részem számukra az ANYA-t.
S hogy miért is hasznos számomra ez az információ?

Az egyik lányomnak az anyai energiát jelképező bolygó a biztonság házában áll. Ami annyit jelent, hogy számára ANYA=BIZTONSÁG.
Ami egészen csecsemő kora óta abban nyilvánult meg, hogy csak én voltam a “valaki”. Ha nem én fogtam, sírt. Ha nem én öltöztettem, ellenkezett és még estig sorolhatnám azokat az eseteket amikor “csak anya volt jó”. Ő volt a tipikus “matrica gyerek”, amit úgy gondolom sok anyukának nem kell bemutatni.
Mindez természetesen néha nagyon fárasztó tudott lenni és bizony sodort is olykor a csüggedés és türelmem határára, de olyankor mindig arra gondoltam: Neki most arra van szüksége, hogy biztonságban érezze magát, amit (ő úgy érez) csakis tőlem kaphat meg. (Minden gyerek alapvető ősbizalmának kialakulása szempontjából fontos az anya jelenléte és reagálásának minősége, de az ilyen gyerekek esetében ez sokkal jelentőségteljesebb.)
Ezért minden ilyen “szakad a cérna” közeli állapotban is összekapartam minden morzsányi erőmet, türelmemet, vettem egy nagy levegőt és mentem, öleltem, vittem, fogtam a kezét (16 hónapos koráig csak a kezemet szorítva volt hajlandó járni)…
Most, hogy már egy talpraesett, önálló, bátor nagylánnyá nőtt és bizony, van hogy csak apa jó, boldogan konstatálom, hogy megérte minden olyan plusz energiabefektetés, amit a másik kettő gyermekem nem igényelt.

A másik gyermekem szemében anya sokat tanul, fontosak számára a saját gondolatai, hangsúlyosabban érzékeli azt, hogy anya másképp látja a világot. Ott van emellett az is, hogy anya bizony nem megértő, nem elfogadó vele szemben.
Mi tagadás, ezzel az állással volt a legnehezebb szembesülnöm és belátnom, hogy valóban így van. Ezzel a gyerkőcömmel volt a legtöbb súrlódásom a tekintetben, hogy nem értettem egyet vele, nehezebb volt elfogadni azt, ahogy ő reagált a világra.
A képletét látva óriási segítséget kaptam hozzá. Hisz ha csak egy pillanatra is, de belenézni abba szemüvegbe amin keresztül ő lát engem, felnyitotta az én szememet is. Onnantól kezdve tudatosabb voltam rá. Egyrészt igyekeztem akkor tanulni és a saját dolgaimmal foglalkozni, amikor ő nem volt velem. Ha megjelent letettem mindent és csak rá figyeltem.
Ha valamilyen reakciója, gondolata ellenérzést váltott ki belőlem, nem adtam neki rögtön hangot. Helyette elkezdtem figyelni magam: miért ágálok a véleménye ellen? Mit mozdít meg bennem? Igyekeztem mindig beleérezni magam a helyébe, vajon mi állhat az érzései, gondolatai mögött?
Mára kapcsolatunk sokkal kiegyensúlyozottabb, elfogadóbb. Attól, hogy én is jobban figyelembe veszem az ő véleményét és megértőbben igyekszem kezelni az érzelmi hullámzásait, ő is sokkal inkább elfogadja azt, hogy épp tanulok, dolgozom vagy esetleg másképp látok dolgokat.

Másik lányom képletében az anyát jelképező bolygó az otthon, a biztos háttér, a “családi tűzhely őrzője” házában áll. Ami azért volt meglepő, mert soha nem voltam az a tipikus házitündér, aki mindig süt-főz, naphosszat tesz-vesz a ház körül… És akkor még szépen fogalmaztam… 😀
De ahogy jobban megvizsgáltam a radixát jöttem rá, hogy számára feladat lesz összehangolni a karriert/hivatást a családdal. Ebből a szempontból pedig már sokkal nagyobb jelentőségét éreztem annak, hogy ő hogyan lát engem ebben a szerepben. Én testesítem meg számára azt a minőséget, amit a hivatás-család tengelyen a nő szerepét jelenti. Ahogy én képviselem magam, ahogy én megteremtem a kettő közötti egyensúlyt, az számára óriási példa és segítség lesz.
Ez a felismerés sokkal nagyobb tudatosságra késztetett engem is ezen a területen, hisz már tudtam, hogy minden egyes megnyilvánulásomnak hatása van. Sokkal nagyobb, mint azt gondolnám.
Mindezek mellett az otthon házában álló anyai energia azt is jelenti, hogy én vagyok számára az a biztos pont, amihez mindig vissza lehet térni. Aki mindig ott áll a háttérben, mint egy biztos, megingathatatlan erő. Ez a felismerés pedig erőt adott és segítséget az elengedéséhez hisz tudom, hogy bármilyen messze is megy tőlem fizikailag, ha szüksége lesz rám, mindig vissza fog térni. Lehet, hogy csak egy ölelésért, lehet, hogy csak egy jó szóért, egy tanácsért, de mindig fontos lesz számára az anya, aki én vagyok.

Azt hiszem nem kérdés ezek után, hogy milyen jelentőségteljes segítség a gyermekeimmel való kapcsolódásban az az információ, amit az asztrológiai képletük adott.

Ha ezeknek az információknak nem vagyok birtokában, talán
– a türelmem határához érve nem ölelem tovább a gyermekemet, támogatva ezzel az ősbizalma kialakulását és ha ezt nem teszem meg, mára talán egy bizalmatlan, félénk, visszahúzódó gyermek anyukája lennék,
– nem lettem volna tudatos arra, hogyan időzítem a tanulással töltött időmet,
– tovább nőtt volna az erre érzékeny lányomban az érzés: “anya nem ért meg”, s mára már talán nehezen visszafordítható lenne a közöttünk lévő ellentétes gondolkozásból és érzelemvilágból fakadó távolság,
– nem fordítanék ennyire kiemelkedő figyelmet arra, hogy megteremtsem a hivatás és család közötti egyensúlyt tudva, hogy ezzel példát mutatok.

Minden tettünk, minden megnyilvánulásunk példa, és nagy hatással van gyermekeinkre. De nem tudhatjuk, hogy melyik az a részünk és tettünk, amire sokkal nagyobb figyelem irányul gyermekünk részéről.
Légy tudatában ennek a jelentőségteljes információnak, légy tudatos, hogy az eddiginél is békésebb, harmonikusabb kapcsolatot teremthess gyermekeddel és tudd, hogy mivel is tudod őt leginkább segíteni az útján.

Ha megérintett a lehetőség, várlak szeretettel egy gyermek személyiségelemzésre.
Amiből természetesen az is kiderül, hogy az APÁT hogyan látja a gyermek és ő hogyan tud a legjobb tudása szerint jelen lenni az életében ahhoz, hogy az mindkettőjük számára építő legyen.

Szeretettel:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük