Múlttá vált jelen

Áramlik a légzés, mint a végtelen óceán
Ugyanúgy az Élet, pillanat a pillanat után.
Járod az utad hol fürgén, hol lomhán
Lépteid néma nyomok a hallgatag utcán.

Egyik lépés a másik után, nem számolod hányadik
Egyik láb a másik után mind egy jelen, miből a múlt származik.
Egyet lépsz s a mostban jársz
Amire visszanézel, egy pillanat alatt múlttá vált.

Egyetlen lélegzet a jelen, mit megélni tudsz
Ha nem teszed múlttá lesz, utána már hiába futsz.

fotó: Vida Julianna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük